Az akvárium vize a legfontosabb környezeti összetevő a halak számára. Sajnos az akváriumi vízminőséget a halőrök gyakran figyelmen kívül hagyják, és néha elhanyagolják.
Míg az emberek elhagyhatnak egy füstös vagy halálos kipufogógázzal teli szobát, addig a halak zárt környezetben vannak, és nem tudnak elmenekülni, ha a víz mérgezővé vagy veszélyessé válik.
Ismerje meg a vízelemeket – például az ammóniát, a nitritet, a foszfátot és a pH-t -, amelyek kárt okozhatnak a halaknak, ha nem tartják megfelelően karban és nem tartják gondosan egyensúlyban az akváriumban.
- 01 of 10
Ammónia mérgezés
Az ammónia a halak anyagcseréjének természetes salakanyaga, és ha felhalmozódik a vízben, az nagyon káros a halakra. Bármikor, amikor a halai bajban vannak, vagy hirtelen halpusztulással kell számolnia, a megnövekedett ammóniát tekintse lehetséges oknak.
Figyelmeztetés
Az ammóniamérgezés az akváriumi halak egyik legnagyobb gyilkosa.1 Leggyakrabban akkor fordul elő, amikor az akváriumot újonnan állítják be, mielőtt a halak hulladékát lebontó hasznos baktériumoknak esélyük lett volna a növekedésre, vagyis a „ciklusra”. Előfordulhat azonban egy már meglévő akváriumban is, ha egyszerre túl sok új halat telepítettek be, ha a szűrő áramellátási vagy mechanikai hiba miatt meghibásodik, vagy ha a hasznos baktériumtelepek elpusztulnak a gyógyszerek használata vagy a vízkörülmények hirtelen megváltozása miatt.
- 02 of 10
Akváriumi algák
Az algásodás az élet velejárója, amellyel minden akváriumtulajdonos előbb-utóbb szembesül. Az algásodás egy része normális és egészséges, de a túlzott algásodás csúnya és veszélyes lehet a halakra és a növényekre.2 A túlzott megvilágítás, a túl sok haltáp és az elegendő vízcsere hiánya fokozhatja az algásodást az akváriumban a vízben felhalmozódó foszfát vagy nitrát miatt. Ha az algásodás folyamatos problémát jelent, érdemes megfontolni egy algaevő hal hozzáadását, vagy akváriumok számára készült, kereskedelmi forgalomban kapható algaölő termék használatát.
- 03 a 10-ből
Akváriumi víz vizsgálata
Valóban szükség van akváriumi vízvizsgálatra? Egyes halakkal foglalkozó hobbisták kategorikusan azt mondják, hogy nem, míg mások mindent és mindenkit tesztelnek. A víztesztek nagy segítséget jelenthetnek, ha az akváriumodban probléma van, de nem vagy biztos az okában. Hogy mit és milyen gyakran kell tesztelni, arra nincs egyszerű válasz – minden az adott vízminőségtől és az Ön által tapasztalt problémáktól függ. Az alapelvek közé tartozik az ammónia, a nitrit és a nitrát vizsgálata. Ezek a halak által termelt hulladékkomponensek, amelyek károsak, ha felhalmozódnak a vízben.1 A vízben lévő ásványi anyagok megváltoztathatják a sav-bázis egyensúlyt (pH = hidrogén ereje), a keménységet (GH = általános keménység) és a lúgosságot (KH = karbonátkeménység). A csapvízben megtalálható klór, klóramin, réz és foszfát kimutatására is rendelkezésre állnak tesztek. Sokféle tesztkészletet és tesztcsíkot találhat a helyi állatkereskedésben, és néhány üzletben ingyen vagy olcsón megvizsgálják a vizet. Egy új akváriumban a vizet naponta vagy legalább hetente néhányszor meg kell vizsgálni. Ha az akvárium már kialakult, és a vízvizsgálatok normálisak, akkor néhány hetente vagy havonta tesztelheti a vizet.
- 04 of 10
Felhős víz
A zavaros víznek több oka is lehet, és az okától függően általában létezik megfelelő gyógymód is. A zavaros vízre nincs csodaszer, egy kis kutatómunkára van szükség ahhoz, hogy megoldást találjunk. A víz színe és a zavaros víz megjelenéséhez vezető körülmények alapján általában meg lehet találni a kiváltó okot.
Új akváriumoknál a kavicsból származó por, ha azt használat előtt nem öblítették ki alaposan, zavarossá teheti a vizet. Az új akváriumban töltött egy-két nap után a baktériumok elszaporodása szintén zavarosnak tűntetheti a vizet, amíg a hasznos baktériumok meg nem telepednek egy felületen, hogy növekedjenek. Ha túl sok táp kerül az akváriumba, nemcsak a feloldódó táp teszi zavarossá a vizet, hanem a plusz tápanyagokat felvevő új baktériumok növekedése is zavarossá teszi a vizet.
Az ammónia- és nitritszint mérésére szolgáló vízpróbakészlet használatával megállapítható, hogy magas-e az ammónia- és nitritszint, ami a baktériumok szaporodását okozza. A túl sok fény, foszfát vagy nitrát zöld vízhez vezethet: az algák robbanásszerű növekedéséhez. Ha a szűrő túlságosan elszennyeződik, elveszíti szűrőerejét, és a víz zavarossá válhat. A vízcsere, a szűrő tisztítása, a szűrés fokozása és a vízben lévő lebegő részecskék kicsapására hozzáadott kereskedelmi vegyszerek mind segítenek abban, hogy a víz újra tiszta legyen.
Folytassa a 10-ből 5-re az alábbiakban.
- 05 a 10-ből
Kövek, amelyek befolyásolhatják a víz kémiáját
Az akváriumban lévő kövek használata befolyásolhatja a víz kémiáját. Gyakran nagyon nehéz tudni, hogy egy kő hogyan és hogyan befolyásolja a vizet. De van néhány módja annak, hogy megállapítsa, hogy az akváriumában használni kívánt sziklák biztonságosak-e vagy sem. Ha ecet vagy más sav hozzáadása a kőzet felületén buborékosodást okoz, akkor a legjobb, ha nem használja az akváriumban. A használni kívánt köveket beáztathatja egy vödör vízbe, és néhány napon keresztül figyelemmel kísérheti a pH-értéket, hogy lássa, van-e bármilyen változás, amelyet a kövekben lévő ásványi anyagok okoznak.
Az édesvízi akváriumokban a mészkőből, dolomitból, aragonitból, zúzott korallból vagy osztrigahéjból készült kavicsok használata megemeli a víz keménységét és pH-értékét. Az édesvízi akváriumokba jobb, ha kvarckavicsot használunk, ha a halak nem olyan fajok, amelyek megkövetelik, hogy a víznek magas pH-értéke (bázikus) vagy lúgossága legyen. Mindig alaposan öblítse át az akváriumban használt köveket vagy kavicsokat, hogy eltávolítsa a szennyeződéseket és a port.
- 06 of 10
A masszív vízcserék megölhetik a halakat
A vízcserék megölhetik a halakat? A gyors válasz erre az, hogy igen. Bármi, ami hirtelen megváltoztatja a vízi környezetet, megölheti a halakat. Az egyszerre kicserélt vízmennyiség és az összes tényező a hőmérséklettől a pH-n és a kémiai összetételen át a baktériumtelepekig kedvezőtlenül befolyásolhatja a halakat.
A vízcsere elengedhetetlen az egészséges akváriumhoz, általában hetente vagy havonta egyszer végezzük, az akváriumi körülményektől függően. Ezért a vízcserék elvégzésekor ügyeljen arra, hogy az új víz klórmentesített legyen, és körülbelül azonos hőmérsékletű, mint az akvárium vize.
Az új víz pH-értékét úgy kell beállítani, hogy a meglévő akváriumi víz pH-értéke visszaálljon a megfelelő szintre (általában 7,0-8,0, a halfajtól és a helyi víz pH-értékétől függően), mivel az akváriumi víz pH-értéke idővel fokozatosan csökken (savasodik), és pufferelni kell (a lúgosság növelésével), hogy visszaálljon a megfelelő szintre. Tudjon meg többet a vízcsere biztonságos módjairól.
- 07 of 10
Nitritmérgezés
A nitritmérgezés szorosan követi az ammóniát, mint az akváriumi halak egyik fő gyilkosa. Amikor már azt hiszed, hogy szabadultál, miután a halak felét elvesztetted ammóniamérgezés miatt, a nitritszint megemelkedik, és újra veszélybe sodorja a halakat. Bármikor, amikor az ammóniaszint megemelkedik, a nitritszint emelkedése hamarosan követi, és gyorsan halálos lehet.
Figyelmeztetés
Keresse a nitritmérgezés figyelmeztető jeleit az akváriumában, mint például a rossz étvágy, inaktivitás, a vízszűrő kifolyójánál lógó halak és a barna színű kopoltyúk.3 Az azonnali vízcsere és az akváriumban lévő víz literenként 1-3 teáskanál tengeri só hozzáadása segít csökkenteni a nitritmérgezés hatásait.
- 08 of 10
Nitrogénciklus
A nitrogénciklusnak több neve is van: ciklikusság, nitrifikáció, biológiai ciklus, indulási ciklus és betörési ciklus. Bármelyik kifejezést is használja, minden újonnan létrehozott akvárium átmegy egy folyamaton, amelynek során hasznos baktériumkolónia alakul ki. Az idősebb akváriumok is átesnek olyan időszakokon, amikor a baktériumtelepek ingadoznak. Ennek a folyamatnak a meg nem értése a halak elvesztéséhez talán a legnagyobb mértékben hozzájáruló tényező. Ismerje meg a nitrogénciklust, és azt, hogyan kezelje a ciklus kritikus időszakait.
A nitrogénciklus első lépése az ammónia termelése a halak és az akváriumban lévő ürüléket, meg nem evett táplálékot és egyéb szerves törmeléket (detritusz) lebontó baktériumok által. Ez az ammónia mérgező a halakra nézve.1 Egy új akváriumban időbe telik, amíg a hasznos baktériumok elszaporodnak, ezért ha egyszerre túl sok halat teszünk be, az ammónia gyorsabban növekedhet, mint ahogy a baktériumok le tudják bontani, és a halak elpusztulnak. A hasznos baktériumfajok az ammóniát nitritté alakítják át, de ez is mérgező. Miután az ammónia nitritté alakul, egy másik baktériumfaj kezd el növekedni, amely a mérgező nitritet nem mérgező nitráttá alakítja. A nitrát felhalmozódik az akvárium vizében, amíg időszakos részleges vízcserékkel el nem távolítják. Ez az egész ciklus 4-6 hétig is eltarthat az új akváriumokban.
Folytassa az alábbi 10-ből 9-re.
- 09 a 10-ből
Foszfát az akváriumban
A foszfát minden akváriumban jelen van, még ha sok akváriumtulajdonos nem is tud róla. A foszfát megtalálható egyes városok csapvizében, és a halaknak adott táplálékban is megtalálható, és felhalmozódhat az akvárium vizében. Ha az akváriumot nem megfelelően karbantartják, a foszfát szintje megemelkedik, és hozzájárul az algásodáshoz.4 Az eredmény nem csak csúnya, de a halakra nézve is káros lehet.
Lépjen kapcsolatba a városi vízszolgáltatóval, hogy megkérdezze, tartalmaz-e a helyi csapvíz foszfátot. Foszfát-tesztkészletet is beszerezhet, amellyel megmérheti az akvárium vizének foszfátszintjét. Ha a helyi városi csapvíz magas foszfáttartalmú, a csapvízzel végzett vízcserék nem fogják csökkenteni az akvárium foszfátszintjét. Ebben az esetben a vízcserékhez ionmentesített vagy fordított ozmózisszűrésű vizet kell használni. Ha a helyi víz nem tartalmaz foszfátot, akkor a rendszeres vízcserék klórtalanított csapvízzel alacsony szinten tarthatják a foszfátot.
- 10 a 10-ből
Mi a pH?
A víz pH-értéke azt méri, hogy mennyire savas vagy bázikus a víz. A pH kifejezés a „hidrogén erejét” jelenti, és 1-14 egységig terjedő skálán mérik. A víz H2O, de valójában a hidrogén (H+) és a hidroxil (OH-) ionok alkotják a vizet. Ha több H+ van benne, mint OH-, akkor a víz savas (pH 1,0-6,9). Ha kevesebb H+ van benne, mint OH-, akkor a víz bázikus (pH 7,1-14,0). Ha mindegyikből ugyanannyi van, akkor a víz semleges, és pH-ja 7,0. A pH-ban a „H” mindig nagybetűvel szerepel, mivel a H a hidrogén kémiai szimbóluma.
Nincs olyan pH, amely minden hal számára megfelelő. Sok különböző halfaj létezik, amelyek különböző vízkörnyezetekben élnek, például az óceánban, a tavakban, a folyókban és a torkolatokban. Mindegyik víztestnek más-más pH-szintje van. A sósvízi halak a 8-as vagy magasabb pH-értéket kedvelhetik, míg az édesvízi halak a 6-os vagy 7-es pH-értéknél érzik jobban magukat. A legjobb tanács, ha mindent megtanulunk a tartani kívánt fajról, és megpróbáljuk utánozni természetes élőhelyét az akváriumi környezetben. A legtöbb édesvízi akváriumi hal azonban jól érzi magát a 7,0 és 7,5 közötti pH-értékben, amennyiben a pH-érték bármilyen változtatása fokozatosan, idővel történik.
