A szakállas sárkányok más hüllőkhöz hasonlóan hajlamosak a különböző betegségekre. Ezek közül néhány betegség súlyosabb, mint mások, és az atadenovírus sajnos a súlyosabbak közé tartozik. Ez a vírus hatással van az immunrendszerükre, ami olyan súlyos egészségügyi problémákhoz vezet, mint a letargia, fogyás és neurológiai tünetek. A korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú, de sajnos nincs végleges gyógymód.
Mi az atadenovírus?
Az atadenovírus, korábbi nevén adenovírus, vagy más néven ADV (nem tévesztendő össze a görények vagy görények ADV vírusával), egy rendkívül fertőző vírus, amely a szakállas sárkányok (Pogona vitticeps) körében elterjedt. Sokan ezt a betegséget az ADV-vel fertőzött szakállas sárkányok által mutatott tünetek miatt „fogyatkozó betegségnek” vagy „csillagszeműségnek” nevezik.
Mint minden más vírus, ez a vírus is mikroszkopikus, így szabad szemmel nem látható. Ennek a vírusnak is számos különböző törzse létezik, amelyek különböző állatfajtákat érintenek.
Az atadenovírus számos gyíkfajt megfertőzhet. Agamidgyíkok (szakállas sárkányok, vízisárkányok és Rankin-sárkányok), kaméleonok, gekkota gyíkok (kövérfarkú gekkók, leopárd gekkók és tokay gekkók), helodermatid gyíkok (gila szörnyek és mexikói gyöngyös gyíkok), monitorok (szavannamonitorok és smaragdmonitorok) és szkincek, például a kéknyelvű szkinc, mind megfertőződhetnek ezzel a vírussal. Az ADV vírusról ismert, hogy kígyókat és chelonikat (teknősöket és teknősöket) is megfertőz, sőt, még egy nílusi krokodilt is megfertőzött.
Atadenovírus tünetei szakállas sárkányoknál
Ezt a betegséget nem véletlenül nevezik „pusztító betegségnek” vagy „csillagszeműségnek”. Az ADV-vel fertőzött fiatal szakállas sárkány jellemzően nem éli túl a három hónapos kort, és rövid életét azzal tölti, hogy a növekedésért küzd. Letargikus lesz, lefogy, és nem akar enni. A tüneteket „nem specifikusnak” írhatják le, vagy az egzotikus állatorvos egyszerűen azt mondhatja, hogy a szakállas „elsorvad”, vagy „rosszul csinálja”. Ez általában azért van, mert az ADV-ben szenvedő szakállas sárkánynak legyengült az immunrendszere. Negatív hatással lehetnek rá a bélparaziták, például a kokcidiumok, ami miatt úgy látjuk, hogy soha nem tud hízni.
A szakállas sárkányok más hüllőkhöz hasonlóan hajlamosak a különböző betegségekre. Ezek közül néhány betegség súlyosabb, mint mások, és az atadenovírus sajnos a súlyosabbak közé tartozik. Ez a vírus hatással van az immunrendszerükre, ami olyan súlyos egészségügyi problémákhoz vezet, mint a letargia, fogyás és neurológiai tünetek. A korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú, de sajnos nincs végleges gyógymód.
Mi az atadenovírus?
Az atadenovírus, korábbi nevén adenovírus, vagy más néven ADV (nem tévesztendő össze a görények vagy görények ADV vírusával), egy rendkívül fertőző vírus, amely a szakállas sárkányok (Pogona vitticeps) körében elterjedt. Sokan ezt a betegséget az ADV-vel fertőzött szakállas sárkányok által mutatott tünetek miatt „fogyatkozó betegségnek” vagy „csillagszeműségnek” nevezik.
Mint minden más vírus, ez a vírus is mikroszkopikus, így szabad szemmel nem látható. Ennek a vírusnak is számos különböző törzse létezik, amelyek különböző állatfajtákat érintenek.
Az atadenovírus számos gyíkfajt megfertőzhet. Agamidgyíkok (szakállas sárkányok, vízisárkányok és Rankin-sárkányok), kaméleonok, gekkota gyíkok (kövérfarkú gekkók, leopárd gekkók és tokay gekkók), helodermatid gyíkok (gila szörnyek és mexikói gyöngyös gyíkok), monitorok (szavannamonitorok és smaragdmonitorok) és szkincek, például a kéknyelvű szkinc, mind megfertőződhetnek ezzel a vírussal. Az ADV vírusról ismert, hogy kígyókat és chelonikat (teknősöket és teknősöket) is megfertőz, sőt, még egy nílusi krokodilt is megfertőzött.
Atadenovírus tünetei szakállas sárkányoknál
Ezt a betegséget nem véletlenül nevezik „pusztító betegségnek” vagy „csillagszeműségnek”. Az ADV-vel fertőzött fiatal szakállas sárkány jellemzően nem éli túl a három hónapos kort, és rövid életét azzal tölti, hogy a növekedésért küzd. Letargikus lesz, lefogy, és nem akar enni. A tüneteket „nem specifikusnak” írhatják le, vagy az egzotikus állatorvos egyszerűen azt mondhatja, hogy a szakállas „elsorvad”, vagy „rosszul csinálja”. Ez általában azért van, mert az ADV-ben szenvedő szakállas sárkánynak legyengült az immunrendszere. Negatív hatással lehetnek rá a bélparaziták, például a kokcidiumok, ami miatt úgy látjuk, hogy soha nem tud hízni.
Egyes ADV-s szakállas sárkányoknál neurológiai tünetek, például testrándulások és rohamok jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy meggörbíti a nyakát és felnéz az égre (csillagszemlélődés), mivel a vírus mit tesz az idegrendszerével. Az atadenovírussal felnőttként megfertőződött szakállas sárkányoknál jellemzően máj- és vesebetegség, agyvelőgyulladás, gasztroenteritisz, szájgyulladás és egyéb betegségek alakulnak ki. Sajnos a legtöbb ilyen leletet csak akkor fedezik fel, amikor a szakállas sárkány elpusztul, és boncolást végeznek rajta. Furcsa módon egyes szakállas sárkányoknál soha nem jelentkeznek tünetek, és élethossziglan hordozói a vírusnak.
-
Hogyan kapják el a szakállas sárkányok az atadenovírust?
-
A szakállas sárkány gyorsan megfertőződhet a vírussal, ha egy hordozó sárkány ürülékével érintkezik, ha olyan személy kezeli, aki fertőzött szakállas sárkányt kezelt, ha fertőzött sárkánnyal osztozik a ketrecen, vagy ha fertőzött sárkánytól származó ételmaradékot eszik. Mivel a vírus rendkívül fertőző, és a hordozó szakállas sárkányok soha nem mutathatnak tüneteket, könnyen előfordulhat, hogy egy szakállas sárkányt egészségesnek gondolunk, kitesszük egy másik, külsőleg egészséges szakállas sárkánynak, majd az egyik szakállasnál neurológiai, csillagszemészeti tünetek jelentkeznek.
