Gyakorlatilag minden akváriumtulajdonos nézegette már akváriumát, és elgondolkodott azon, hogy vajon hány halat lehet beletenni. Sajnos az akváriumokhoz nem jár „Hány hal egy akváriumban?” kalkulátor. Ennek eredményeképpen sok tulajdonos akaratlanul is túltölti az akváriumát, néha katasztrofális eredménnyel. Honnan tudja tehát egy akváriumtulajdonos, hogy hány halat tarthat? Van néhány tényező, amelyet figyelembe kell venni, valamint több módszer is létezik a biztonságos állományszint kiszámítására.
Hogyan kell az akváriumot különböző halmennyiségekkel feltölteni?
Egy hüvelyk gallononként
Az akvárium feltöltésére vonatkozó legismertebb szabály az egy vagy két gallon vízre jutó egy hüvelyknyi hal. Bár ez a fajta számítás durva becslésként működik, rengeteg hibalehetőséget hagy. A szabály nem veszi figyelembe a modern szűrőrendszereket, azt, hogy van-e élő növénye/megfelelő világítása, és azt, hogy milyen halakat szeretne tartani. Az emberekhez hasonlóan a halak sem mind egyforma méretűek és alakúak. Egy tíz gallonos akváriumot tíz hüvelykes, karcsú alakú Zebra Daniókkal feltölteni nem ugyanaz, mint tíz hüvelykes, testes aranyhalakkal feltölteni. A nagyobb testű halak sokkal több hulladékot termelnek, ezért nagyobb vízmennyiséget igényelnek.
A halaknak az úszáshoz is szükségük van helyre, egyeseknek többre, mint másoknak. Még ha a számok papíron jól is néznek ki, a valóságban az akvárium túl kicsi lehet ahhoz, hogy a halak normálisan mozoghassanak. Ez különösen igaz az aktív, valamint az iskolázott fajokra.
Ez felvet egy másik témát – az iskolázott halakat több példányban kell tartani, ami azt jelenti, hogy több helyre lesz szükség. Egy vagy két iskolázott hal hozzáadása csak stresszelni fogja a halakat, és rövidebb élettartamhoz vezet.
Ráadásul a halak gyakran nem teljesen kifejlettek, amikor először hazahozzák őket. Az imádnivaló kis harcsa, amely ma alig egy hüvelyk hosszú, felnőve akár egy fél méteresre is megnőhet. A halak valódi felnőtt méretét kell felhasználni az akváriumtöltés kiszámításakor. Sok tulajdonosnak azonban fogalma sincs arról, hogy hány éves a haluk, vagy hogy mekkorára fog megnőni. Mielőtt bármilyen halat vásárolna, mindig kutassa fel a kérdéses halat, hogy meghatározhassa a tényleges felnőtt méretet. Sok állatkereskedésben az akváriumokon feliratokat találunk a halakra vonatkozó információkkal, beleértve a halak felnőtt méretét és azt is, hogy milyen más típusú halakkal tarthatók együtt.
Gyakorlatilag minden akváriumtulajdonos nézegette már akváriumát, és elgondolkodott azon, hogy vajon hány halat lehet beletenni. Sajnos az akváriumokhoz nem jár „Hány hal egy akváriumban?” kalkulátor. Ennek eredményeképpen sok tulajdonos akaratlanul is túltölti az akváriumát, néha katasztrofális eredménnyel. Honnan tudja tehát egy akváriumtulajdonos, hogy hány halat tarthat? Van néhány tényező, amelyet figyelembe kell venni, valamint több módszer is létezik a biztonságos állományszint kiszámítására.
Hogyan kell az akváriumot különböző halmennyiségekkel feltölteni?
Egy hüvelyk gallononként
Az akvárium feltöltésére vonatkozó legismertebb szabály az egy vagy két gallon vízre jutó egy hüvelyknyi hal. Bár ez a fajta számítás durva becslésként működik, rengeteg hibalehetőséget hagy. A szabály nem veszi figyelembe a modern szűrőrendszereket, azt, hogy van-e élő növénye/megfelelő világítása, és azt, hogy milyen halakat szeretne tartani. Az emberekhez hasonlóan a halak sem mind egyforma méretűek és alakúak. Egy tíz gallonos akváriumot tíz hüvelykes, karcsú alakú Zebra Daniókkal feltölteni nem ugyanaz, mint tíz hüvelykes, testes aranyhalakkal feltölteni. A nagyobb testű halak sokkal több hulladékot termelnek, ezért nagyobb vízmennyiséget igényelnek.
A halaknak az úszáshoz is szükségük van helyre, egyeseknek többre, mint másoknak. Még ha a számok papíron jól is néznek ki, a valóságban az akvárium túl kicsi lehet ahhoz, hogy a halak normálisan mozoghassanak. Ez különösen igaz az aktív, valamint az iskolázott fajokra.
Ez felvet egy másik témát – az iskolázott halakat több példányban kell tartani, ami azt jelenti, hogy több helyre lesz szükség. Egy vagy két iskolázott hal hozzáadása csak stresszelni fogja a halakat, és rövidebb élettartamhoz vezet.
Ráadásul a halak gyakran nem teljesen kifejlettek, amikor először hazahozzák őket. Az imádnivaló kis harcsa, amely ma alig egy hüvelyk hosszú, felnőve akár egy fél méteresre is megnőhet. A halak valódi felnőtt méretét kell felhasználni az akváriumtöltés kiszámításakor. Sok tulajdonosnak azonban fogalma sincs arról, hogy hány éves a haluk, vagy hogy mekkorára fog megnőni. Mielőtt bármilyen halat vásárolna, mindig kutassa fel a kérdéses halat, hogy meghatározhassa a tényleges felnőtt méretet. Sok állatkereskedésben az akváriumokon feliratokat találunk a halakra vonatkozó információkkal, beleértve a halak felnőtt méretét és azt is, hogy milyen más típusú halakkal tarthatók együtt.
Egy másik hibaforrás az, hogy a tartály méretét a benne tárolt vízmennyiséggel egyenértékűnek feltételezzük. Egy tíz gallonos, kaviccsal, kövekkel, növényekkel és különféle dekorációkkal teli tartályban nem tíz gallon víz van. A valóságban a vízmennyiség gyakran tíz-tizenöt százalékkal kevesebb, mint a tartály mérete.
Bár az egy gallonra jutó egy hüvelyknyi hal szabály ésszerű mérce, vannak hibái. A biztonság kedvéért az olyan nagy testű halak, mint az aranyhalak és a cichlidák esetében az egy hüvelyknyi hal két gallon vízre vetítve biztonságosabb szabály.
Felület
Minél nagyobb a vízfelület, annál nagyobb az oxigéncsere, ami viszont több halat támogat. Ezért a vízfelület közvetlenül befolyásolja, hogy hány halat lehet tartani egy akváriumban. Egy magas és vékony akváriumban ugyanannyi gallon fér el, mint egy rövid és széles akváriumban, mégis jelentősen eltérő a felületük.
A felszíni szabály alkalmazásával figyelembe vesszük a tartályok közötti alakbeli különbséget. A felületet a tartály szélességének és hosszának szorzataként számítják ki. A vízfelület-szabály szerint a tartályba minden tizenkét négyzetcentiméternyi felületre egy hüvelyknyi halat lehet telepíteni.
Ennek a számításnak azonban számos olyan hibája van, mint az egy hüvelykes szabálynak. Például úgy tervezték, hogy feltételezi, hogy a halak viszonylag karcsú testűek, ami nem mindig van így. Ha széles testű halakat tartanak az akváriumban, a számítást úgy kell módosítani, hogy minden húsz hüvelyknyi felületre egy hüvelyknyi hal jusson.
