A varangyok lassú mozgású kétéltűek, amelyek kiszámíthatatlanul mozognak, így ellenállhatatlan célpontot jelentenek számos ragadozó számára. Ide tartozik a kutya is, amely meg akarja enni a varangyot, vagy csak játszani akar vele. Ez azonban veszélyes, mert a varangyok a bőrükön keresztül mérgező mérget válthatnak ki, ami azt jelenti, hogy a kutyusodat a varangymérgezés veszélye fenyegeti, ha megeszik, megnyalja vagy megrágja a varangyot.
A legtöbb ilyen kutya és kétéltű találkozása csak átmeneti enyhe tüneteket okoz, beleértve a nyáladzást vagy hányást. Bizonyos fajok, köztük az óriás varangy és a Colorado folyó varangya okozta varangymérgezés azonban súlyos reakciókhoz vezethet, beleértve a görcsöket, légzési nehézségeket, rendellenes szívritmuszavarokat és azonnali kezelés nélkül akár halált is okozhat.
Kutyája március és szeptember között van kitéve a varangymérgezés legnagyobb kockázatának, mivel ez a varangyok szaporodási időszaka. A varangyokkal való találkozás leggyakrabban eső után, illetve éjszaka, hajnalban vagy szürkületkor történik, mivel a kétéltűek ilyenkor a legaktívabbak.
Mi a varangymérgezés?
Mivel a varangyokat elég sok más állat, köztük kígyók, madarak és mosómedvék is zsákmányolják, a kétéltűek védekező mechanizmust fejlesztettek ki, hogy megvédjék magukat: Olyan mérget tudnak kiválasztani, amely képes megölni egy kis állatot, megbetegíteni a nagyobb állatokat, és még allergiás reakciókat is kiválthat az emberekben, akik megérintik vagy lenyelik őket.
A varangyméreg a kétéltűek szeme körüli nagy mirigyekből és a bőrükön szétszórt kisebb mirigyekből választódik ki. Ha a varangy riadt vagy védekező állapotba kerül, a bőrében lévő apró izmok gyorsan összehúzódnak, és a sűrű, fehér méreg a mirigyekből az állat bőrfelületére kerül.
A varangyméreg számos potenciálisan káros összetevőt tartalmaz, köztük bufagenineket, amelyek befolyásolhatják a szívritmust, és bufotoxinokat, amelyek az idegvezetést érzéstelenítő szerekhez hasonlóan befolyásolják.
A varangyok életciklusuk minden szakaszában mérgezőek, beleértve az ikrákat és az ebihalakat is. Méreganyaguk még a körülöttük lévő vizet is áthatja. A legtöbb észak-amerikai varangy azonban túl kicsi ahhoz, hogy a náluk sokkal nagyobb állatokra halálos legyen.
A varangymérgezés tünetei kutyáknál
Ha egy kutya megnyal, megeszik vagy megharap egy varangyot, az ezt követő tünetek erőssége nagyban függ a varangyfajtól, a kutya méretétől és általános egészségi állapotától, valamint a találkozás hosszától. Mivel azonban a varangyméreg nagyon irritáló, kutyája szinte azonnal a kellemetlen érzés jeleit fogja mutatni, beleértve a habzó szájat, a fejrázást és a száj tapogatást. A kutya hányhat, nyüszíthet, vagy nyüszíthet.
A varangyok lassú mozgású kétéltűek, amelyek kiszámíthatatlanul mozognak, így ellenállhatatlan célpontot jelentenek számos ragadozó számára. Ide tartozik a kutya is, amely meg akarja enni a varangyot, vagy csak játszani akar vele. Ez azonban veszélyes, mert a varangyok a bőrükön keresztül mérgező mérget válthatnak ki, ami azt jelenti, hogy a kutyusodat a varangymérgezés veszélye fenyegeti, ha megeszik, megnyalja vagy megrágja a varangyot.
A legtöbb ilyen kutya és kétéltű találkozása csak átmeneti enyhe tüneteket okoz, beleértve a nyáladzást vagy hányást. Bizonyos fajok, köztük az óriás varangy és a Colorado folyó varangya okozta varangymérgezés azonban súlyos reakciókhoz vezethet, beleértve a görcsöket, légzési nehézségeket, rendellenes szívritmuszavarokat és azonnali kezelés nélkül akár halált is okozhat.
- Kutyája március és szeptember között van kitéve a varangymérgezés legnagyobb kockázatának, mivel ez a varangyok szaporodási időszaka. A varangyokkal való találkozás leggyakrabban eső után, illetve éjszaka, hajnalban vagy szürkületkor történik, mivel a kétéltűek ilyenkor a legaktívabbak.
- Mi a varangymérgezés?
- Mivel a varangyokat elég sok más állat, köztük kígyók, madarak és mosómedvék is zsákmányolják, a kétéltűek védekező mechanizmust fejlesztettek ki, hogy megvédjék magukat: Olyan mérget tudnak kiválasztani, amely képes megölni egy kis állatot, megbetegíteni a nagyobb állatokat, és még allergiás reakciókat is kiválthat az emberekben, akik megérintik vagy lenyelik őket.
- A varangyméreg a kétéltűek szeme körüli nagy mirigyekből és a bőrükön szétszórt kisebb mirigyekből választódik ki. Ha a varangy riadt vagy védekező állapotba kerül, a bőrében lévő apró izmok gyorsan összehúzódnak, és a sűrű, fehér méreg a mirigyekből az állat bőrfelületére kerül.
- A varangyméreg számos potenciálisan káros összetevőt tartalmaz, köztük bufagenineket, amelyek befolyásolhatják a szívritmust, és bufotoxinokat, amelyek az idegvezetést érzéstelenítő szerekhez hasonlóan befolyásolják.
- A varangyok életciklusuk minden szakaszában mérgezőek, beleértve az ikrákat és az ebihalakat is. Méreganyaguk még a körülöttük lévő vizet is áthatja. A legtöbb észak-amerikai varangy azonban túl kicsi ahhoz, hogy a náluk sokkal nagyobb állatokra halálos legyen.
- A varangymérgezés tünetei kutyáknál
- Ha egy kutya megnyal, megeszik vagy megharap egy varangyot, az ezt követő tünetek erőssége nagyban függ a varangyfajtól, a kutya méretétől és általános egészségi állapotától, valamint a találkozás hosszától. Mivel azonban a varangyméreg nagyon irritáló, kutyája szinte azonnal a kellemetlen érzés jeleit fogja mutatni, beleértve a habzó szájat, a fejrázást és a száj tapogatást. A kutya hányhat, nyüszíthet, vagy nyüszíthet.
- A mérgezés súlyosságától függően a következő tünetek közül néhányat vagy az összeset láthatja.
- Tünetek
- Túlzott nyálfolyás vagy habzó száj
- A száj tapogatása
- A fej rázása
- Nyüszítés, sírás vagy üvöltés
kipirosodott íny
Hányás vagy öklendezés
Hasmenés
Botladozás vagy járási nehézség
Remegés
Rohamok
Rendellenes szemmozgások
Légzési nehézségek
Kóros szívverés, akár emelkedett, akár csökkent szívritmus
Összeesés
Szerencsére a legtöbb esetben a kutyák varangymérgezése nem túl súlyos, és kutyája csak enyhe tüneteket tapasztal, bár ezek a tünetek több órán át tarthatnak. Súlyosabb esetekben azonban kutyája a kezdeti enyhe tünetektől gyorsan eljut a járás vagy a normális mozgás nehézségeihez. Előfordulhat, hogy kutyáját remegni vagy izomremegést tapasztal, és ha jobban megnézi, észreveheti, hogy kedvence szemei rendellenesen mozognak.
A mérgezés további előrehaladtával a toxin felgyorsíthatja vagy lelassíthatja a szívverést, valamint rendellenes szívritmust és görcsöket okozhat. Végül kutyája összeeshet, és eszméletét vesztheti. Kezelés nélkül a kutya elpusztulhat.
A varangymérgezés okai
Szerencsére az Észak-Amerikában élő varangyok többsége nem túl nagy, és így a legtöbb kutya számára nem túl mérgező. Az Egyesült Államokban azonban két fő varangyfaj miatt kell aggódni. Ezek a Colorado folyami varangy és az óriás varangy.
A Colorado folyami varangy, Incillus alvarius, más néven Sonoran-sivatagi varangy, Mexikó északi részén és az Egyesült Államok délnyugati részén, különösen Kaliforniában, Új-Mexikóban, Arizonában és Texasban található. A Colorado folyami varangy akár 7,5 hüvelyk hosszúra is megnőhet.
Észak-Amerika legmérgezőbb varangya az óriás varangy, Rhinella marina, más néven nádi varangy vagy tengeri varangy. Bár az óriás varangy Dél-Amerikában őshonos, ma már gyakran megtalálható Floridában, Texasban, Hawaiin, Louisianában és más trópusi területeken. Közismert nevét hatalmas méretének köszönheti, amely elérheti a 9 hüvelyk hosszúságot is.
Bár kutyája valószínűleg súlyos mérgezést szenvedhet a Colorado folyó varangyával vagy óriás varangyával való találkozástól – a nagy méretük nagyobb adag méreganyagot jelent -, fontos megjegyezni, hogy minden varangy, még a kisebbek is képesek olyan méreganyagokat kiválasztani, amelyek károsíthatják kutyáját. Ha a kutyája szájon át harap, megharap vagy megeszik egy varangyot, akkor a varangy toxinját is lenyeli. A kutya szájába jutva a toxin gyorsan felszívódik a nyálkahártyán keresztül a kutya szervezetébe.
A varangymérgezés diagnosztizálása kutyáknál
A varangyok lassú mozgású kétéltűek, amelyek kiszámíthatatlanul mozognak, így ellenállhatatlan célpontot jelentenek számos ragadozó számára. Ide tartozik a kutya is, amely meg akarja enni a varangyot, vagy csak játszani akar vele. Ez azonban veszélyes, mert a varangyok a bőrükön keresztül mérgező mérget válthatnak ki, ami azt jelenti, hogy a kutyusodat a varangymérgezés veszélye fenyegeti, ha megeszik, megnyalja vagy megrágja a varangyot.
A legtöbb ilyen kutya és kétéltű találkozása csak átmeneti enyhe tüneteket okoz, beleértve a nyáladzást vagy hányást. Bizonyos fajok, köztük az óriás varangy és a Colorado folyó varangya okozta varangymérgezés azonban súlyos reakciókhoz vezethet, beleértve a görcsöket, légzési nehézségeket, rendellenes szívritmuszavarokat és azonnali kezelés nélkül akár halált is okozhat.
Kutyája március és szeptember között van kitéve a varangymérgezés legnagyobb kockázatának, mivel ez a varangyok szaporodási időszaka. A varangyokkal való találkozás leggyakrabban eső után, illetve éjszaka, hajnalban vagy szürkületkor történik, mivel a kétéltűek ilyenkor a legaktívabbak.
-
Mi a varangymérgezés?
-
Mivel a varangyokat elég sok más állat, köztük kígyók, madarak és mosómedvék is zsákmányolják, a kétéltűek védekező mechanizmust fejlesztettek ki, hogy megvédjék magukat: Olyan mérget tudnak kiválasztani, amely képes megölni egy kis állatot, megbetegíteni a nagyobb állatokat, és még allergiás reakciókat is kiválthat az emberekben, akik megérintik vagy lenyelik őket.
-
A varangyméreg a kétéltűek szeme körüli nagy mirigyekből és a bőrükön szétszórt kisebb mirigyekből választódik ki. Ha a varangy riadt vagy védekező állapotba kerül, a bőrében lévő apró izmok gyorsan összehúzódnak, és a sűrű, fehér méreg a mirigyekből az állat bőrfelületére kerül.
