A Cushing-kór a kutya mellékveséit érinti, amelyek az endokrin rendszer részét képezik. A betegség károsítja a bőrt, a szőrt és a veséket, a kutya fáradtnak és rosszul érzi magát. A nőstény kutyák és néhány különleges fajta esetében nagyobb valószínűséggel alakul ki Cushing-kór. Ha nem kezelik, ez a betegség életveszélyes lehet, ezért a kutyatulajdonosoknak fel kell ismerniük a jeleket és meg kell érteniük a kezelési lehetőségeket.
Mi a Cushing-kór?
A Cushing-kór, más néven hiperadrenokorticizmus, egy endokrin állapot, amely a mellékveséket (a vesék közelében található kis mirigyeket) érinti. A mellékvesék túltermelését okozza a kortizol, a szervezet fő stresszszabályozó hormonja. A kortizol szerepet játszik a vércukorszint szabályozásában, a gyulladás csökkentésében és a vérnyomás szabályozásában. Ha túl sok kortizol termelődik, a kutya szervezetében több rendszer nem tud megfelelően működni. Az Addison-kór a Cushing-kór ellentéte, amelyben túl kevés kortizol termelődik.
A Cushing-kór tünetei kutyáknál
A túlzott kortizolszint látható változásokat okozhat a kutya megjelenésében és viselkedésében, amelyek a Cushing-kórra jellemzőek.
Tünetek
- Fokozott szomjúság
- Fokozott vizelés
- Fokozott étvágy
- ritkuló szőrzet
- Vékonyodó, törékeny bőr
- Energiahiány
- Túlzott zihálás
- Bőrfertőzések
- Pocakos megjelenés
A Cushing-kórban szenvedő kutyáknak a folyadékvisszatartás miatt gyakran felfúvódott a hasuk (pot-pocakos megjelenés), a szőrzetük pedig vékony és durva. Mivel a vesék nem szabályozzák megfelelően a folyadékháztartást, ezeknél a kutyáknál a szomjúság és a vizeletürítés is megnövekszik. A gyakran ürülő víztálak és a vizeletürítési balesetek a házban e problémák jelei, amelyeket a gazdik felismerhetnek.
Egyes Cushing-kóros kutyák étvágya is megnövekedett, de energiaszegény, és előfordulhat, hogy túlzottan zihálnak. A visszatérő bőrfertőzések a Cushing-kór másik észrevehető jele.1
A Cushing-kór okai
A kutyák Cushing-kórjának három oka van:
- Agyalapi mirigy daganata: Az agyban található agyalapi mirigy serkenti a mellékveséket a kortizol termelésére. Az agyalapi mirigy daganata okozhatja, hogy a mellékvesék túl sokat termelnek ebből a természetes szteroidból. Ezt nevezik agyalapi mirigy-függő Cushing-kórnak, és ez a betegség leggyakoribb típusa.
- Mellékvese-daganat: Ha az egyik vagy mindkét mellékvesén daganat alakul ki, az túl sok kortizolt termelhet, ami mellékvese-függő Cushing-kórt okozhat.1
- Hosszan tartó szteroidhasználat: Ha allergiák vagy gyulladások kezelésére hosszú időn keresztül rendszeresen szteroidokat szednek, ezek hatással lehetnek a mellékvesékre, és iatrogén Cushing-kórt okozhatnak.2
Bár bármelyik kutyát érintheti a Cushing-kór, a nőstény kutyáknál gyakrabban alakul ki mellékvese tumor, mint a hímeknél, és bizonyos fajták hajlamosabbak a mellékvese működési zavarára, beleértve az uszkárokat, tacskókat és bostoni terriereket.3
A Cushing-kór diagnosztizálása kutyáknál
Az állatorvos teljes körű fizikális vizsgálatot végez, és felveszi a kutya kórtörténetét. Ha felmerül a Cushing-kór gyanúja, akkor a diagnózis felállításának első lépése a vérvizsgálat. A Cushing-kór kimutatására speciális vérvizsgálatokat, az úgynevezett ACTH-stimulációs és alacsony dózisú dexametazon-szuppressziós (LDDS) vizsgálatokat végeznek. A teljes vérkép (CBC) és a kémiai profil jelzi a szervi működést is.
A nagy dózisú dexametazon szuppressziós (HDDS) teszt, a vizelet kortizol-kreatinin arány teszt, vagy a 17-hidroxi-progeszteron válasz ACTH beadására teszt is segíthet meghatározni, hogy a kutya mellékvese-függő vagy agyalapi mirigy-függő Cushing-kór.
Végül, egy hasi ultrahangvizsgálat ajánlott lehet, hogy ellenőrizze a tumorok a kutya mellékvesék.
Kezelés
Ha kutyája Cushing-kórját hipofízisfüggőnek diagnosztizálják, akkor élethosszig tartó szájon át szedhető gyógyszeres kezelésre lesz szükség. A trilosztán és a mitotán két olyan gyógyszer, amelyet gyakran alkalmaznak az agyalapi mirigy-függő Cushing-kór kezelésére kutyáknál.1
A mellékvesekéreg-függő Cushing-kór esetén szükség lehet műtétre a daganat eltávolítása céljából. Ha a daganat nem távolítható el, néhány kutya gyógyszeres kezeléssel kezelhető.
Iatrogén Cushing-kór esetén szükség lehet a szteroidok abbahagyására, ami az eredeti állapot fellángolását okozhatja. Ha a szteroidkezelés folytatását szükségesnek tartják, akkor a Cushing-kór egyidejű gyógyszeres kezelése is szükséges lehet, de ez nem hosszú távú megoldás, és csak nagyon idős vagy beteg kutyák esetében lehet megfelelő, akiknek a hátralévő idejükben életminőség-javító kezelésre van szükségük.
A Cushing-kóros kutyák prognózisa
A mellékvese- vagy agyalapi mirigy daganatban szenvedő kutyák teljesen felépülhetnek, ha a daganatokat sikeresen eltávolítják a műtét során. Ezeknek a kutyáknak ritkán van szükségük gyógyszeres kezelésre az állapotuk kezeléséhez. Azok a kutyák, amelyek nem alkalmasak a műtétre, olyan gyógyszereket szedhetnek, amelyek segítenek a Cushing-kór tüneteinek kezelésében és életminőségük javításában.
A hosszú távú szteroidhasználat esetén a tulajdonosoknak és az állatorvosoknak mérlegelniük kell a szteroidok kockázat-haszon arányát a Cushing-tünetekkel szemben. A szteroidok abbahagyása életveszélyes rebound-tüneteket okozhat, de lehetséges, hogy a Cushing-gyógyszereket a legalacsonyabb hatásos szteroiddózissal adagolva a kutya életminőségének korlátozott ideig történő megőrzése érdekében.
Kezelés nélkül a Cushing-kór előrehalad, és végül halálhoz vezet.
Hogyan előzhető meg a Cushing-kór?
A legtöbb Cushing-kóros esetet az agyalapi mirigy vagy a mellékvesék daganatai okozzák, és nincs mód a megelőzésükre. A szteroid-használat által okozott Iatrogén Cushing-kór megelőzhető a szteroidoktól eltérő gyógyszerek alkalmazásával a kutya gyulladásos állapotának kezelésére.
