Sok ember számára a kemény víz az élet velejárója. Az akváriumi víz lágyítására tett erőfeszítéseknek azonban a benne élő halak érdekében nem kell feltétlenül így lennie. Mielőtt háborút indítana akváriumának vízének konkrét paramétereivel, szánjon egy pillanatot arra, hogy átgondolja, a kiválasztott halaknak valóban szükségük van-e lágyabb körülményekre, vagy képesek alkalmazkodni ahhoz, ami a csapból folyik.
A kemény víz alapozó
A víz keménysége a benne oldott ásványi anyagok mennyiségére utal, és kétféleképpen mérhető: általános keménység (GH) és karbonátkeménység (KH), más néven lúgosság. Az előbbi a magnézium- és kalcium-, míg az utóbbi a karbonát- és bikarbonátionokat méri. A kemény víz mérésekor a halak számára a keménységet vagy keménységi fokként (dH), vagy milliomodrészben (ppm) jelölik. Az általános keménységi fokot (dH) 10 mg/L CaO-ként határozzák meg, ami 17,85 ppm-nek felel meg.
- Ha a dH 0-6, a ppm pedig 0-100, a víz lágy vagy nagyon lágy.
- Ha a víz dH értéke 6 és 25 között van, és a ppm értéke 101 és 449 között van, akkor a víz enyhén kemény vagy kemény.
- Ha a dH 30 vagy több, a ppm pedig 450 vagy több, a víz „folyékony kőzetnek”, azaz nagyon keménynek minősül.
A víz KH-értéke összefügg az akvárium pH-szintjével. Minél magasabb a KH-mérés, annál kevésbé ingadozik az akvárium pH-értéke – és ez a legjobb a halak számára.
A kemény vizű halak kiválasztása
Íme a jó hír: Hacsak nem olyan különleges trópusi fajba fektetett be, amelynek feltétlenül lágy vízben kell élnie, mint például egy vadon fogott diszkoszhal, a halak valószínűleg alkalmazkodni fognak az akváriumukban lévő helyi víz keménységéhez.
Még ha a halakról végzett kutatás pontosan meg is adja egy halfaj eredeti, őshonos élőhelyét, lehet, hogy a helyi állatkereskedésből hazavitt hal nem ebben a környezetben született vagy nevelkedett. Valójában, mivel a legtöbb halfajt ma már kereskedelmi céllal tenyésztik, jó eséllyel olyan vízben nevelték, amely a kemény lúgos oldal felé hajlik.
Azonban megkerülheti az egész kérdést, hogy a halak boldogulnak-e a kemény vízben, ha egyszerűen kemény vizű halfajt választ. Ezek közé tartoznak a következők:
- Élőhordozók, mint például a guppik, molliek, platykák és kardfarkúak.
- Paradicsomi halak
- Afrikai és néhány közép-amerikai cichlidák
- sósvízi halak, mint például az Archers, Monos és Scats
A víz lágyítása vagy keményítése
A kemény vizet szükség esetén többféleképpen is lágyíthatja, többek között:
- Vízlágyító párnák
- Tőzeg
- Sodrófa
Ha az Ön által kiválasztott halfajnak valóban lágy vízre van szüksége, fontolja meg a vízforrás megváltoztatását a drága, folyamatos vízkezelések helyett. A fordított ozmózisos (RO) víz használata a keveréshez egy lehetőség, akárcsak a csapvíz és a desztillált víz kombinációjának használata. Néhány szorgalmas akváriumtulajdonos arról is ismert, hogy összegyűjti az esővizet, amely természeténél fogva lágy és savas.
Másrészt, ha úgy találja, hogy a vize túl lágy, akkor is van mód a víz keményítésére, többek között:
- Zúzott korall vagy osztrigahéj
- Mészkő
- Puffer adalékanyagok
Ha bármilyen kiegészítőt használ a víz keményítésére vagy lágyítására, győződjön meg róla, hogy alaposan megtisztították, hogy ne okozzon több kárt, mint hasznot.
Kérdezze meg a szakértőket a keményvízi halakról
Ha halat vásárol, érdeklődjön a helyi állatkereskedésben, hogy milyen keménységű és pH-értékű akváriumokban tartják a halakat. Meglepődve tapasztalhatja, hogy a legtöbb akváriumukban kemény, semleges vagy lúgos víz van, annak ellenére, hogy olyan halakat tartanak, amelyek állítólag lágy vizű fajok.
Ellentmondásosnak tűnik, hogy a halakat a „rossz” típusú vízben tartsák, de ezeket a halakat fogságban, kemény vízben tenyésztették. Ezért van értelme olyan vízben tartani őket, amely hasonló ahhoz, amiben nevelték őket.
