Megaoesophagus macskáknál

A mega-oesophagus egy olyan állapot, amely minden korú és fajtájú macskánál előfordulhat, akár szerzett betegségként, akár születési állapotként. A sziámi és az abessziai macskák hajlamosak lehetnek a megaoesophagus öröklött formájára. A megaoesophagusban szenvedő macskák nem tudják megfelelően lenyelni a táplálékot, és a leggyakoribb tünet, amit mutatnak, a felböfögés. Másik lehetőség, hogy kiköpik az emésztetlen táplálékot, mielőtt az a gyomorba kerülne. A megaoesophagus nem fertőző betegség. Okozhatja mögöttes betegségfolyamat, genetikai rendellenesség, idegkárosodás, trauma vagy toxinok. Egyes esetekben az ok ismeretlen. A Megaoesophagus általában egész életen át tartó kezelést igényel, beleértve a speciális táplálási módszereket és gyógyszereket, hogy a macskák megfelelő táplálékhoz jussanak, és elkerüljék az orvosi szövődményeket. A megaoesophagus egyes típusai műtétileg kezelhetők, de a macskáknak valószínűleg továbbra is élethosszig tartó gondozásra és megfigyelésre van szükségük.1

Mi a macskák megaoesophagusa?

A megaoesophagus macskáknál akkor alakul ki, amikor a nyelőcső – a szájat a gyomorral összekötő izmos cső a torokban – nem képes megfelelően lefelé mozgatni a táplálékot a gyomorba. Ebben az állapotban a nyelőcső izmai nem húzódnak össze normálisan, és a nyelőcső megnagyobbodik, gyenge és petyhüdt lesz. Az izmok normális összehúzódásának képtelenségét diszmotilitásnak vagy hipomotilitásnak nevezett problémának nevezik. A táplálék összegyűlhet a nyelőcsőben, és a macskák az emésztetlen táplálékot röviddel az evési kísérlet után visszaöklendezik.

A macskák mega-nyelőcsövének tünetei

A kiváltó októl függően a megaoesophagus tünetei már a cicáknál is jelentkezhetnek, vagy bármilyen korú macskáknál később is kialakulhatnak. Azokban az esetekben, amikor az állat felöklendezi az ételt és a vizet, a megaoesophagusra mint lehetséges okra nagyon kell gyanakodni.

Tünetek

• Regurgitáció
• Nyelési nehézség
• Köhögés vagy légzési nehézség
• Túlzott nyálelválasztás/nyáladzás
• Súlycsökkenés
• A súlygyarapodás elmaradása
• Orrváladékozás
• Láz
• Dudor a nyak területén

Regurgitáció

A regurgitáció a megaesophagus leggyakoribb tünete2. A regurgitáció hasonlíthat a hányáshoz, és fontos, hogy megpróbáljuk megkülönböztetni a kettőt. A regurgitáció egy passzív folyamat, amikor a macska evés vagy ivás után úgy tűnhet, hogy kis erőfeszítéssel kiköpi az ételt vagy a vizet. A felböfögés előfordulhat az evést követő perceken belül vagy néhány órával később. Ezzel szemben a hányás egy aktív folyamat, amely a hasizom összehúzódásával jár, amely elhúzódhat, mielőtt az étel vagy folyadék feljön a gyomorból. A kihányt étel félig emésztett lehet. A hányni készülő macskák nyugtalanná válhatnak, többször megnyalhatják az ajkukat, és öklendező hangokat adhatnak ki, de ezek a cselekvések nem járnak együtt a felböfögéssel.

Nyelési nehézség

Mivel megaesophagus esetén a táplálék nem tud normálisan lefelé haladni a torokban, a macskáknak nehézséget okoz az étel és a víz lenyelése. A macskák többször is megpróbálhatnak nyelni, és az étel kieshet a szájukból, amikor enni próbálnak. Néhány macska evés közben is nyugtalanná válhat.

Köhögés vagy légzési nehézség

A megaesophagusban szenvedő macskáknál nagy az aspirációs tüdőgyulladás kockázata, amely köhögés, légzési nehézség, letargia, láz és/vagy szokatlanul gyors légzésszám formájában jelentkezhet. Aspirációs tüdőgyulladás akkor következik be, amikor a felböfögés következtében az étel vagy a víz véletlenül a légutakba kerül. Ez gyulladást és fertőzést okoz a tüdőben, és súlyos, életveszélyes tüdőgyulladáshoz vezethet.

Túlzott nyálelválasztás/csorgás

A macskák képtelenek lenyelni a nyálukat, és a túlzott nyáladzás, valamint a száj, a nyak és a mellkas körüli állandóan nedves szőrzet és bőr tünetei lehetnek.

Súlyvesztés

A megaesophagus megakadályozza a táplálék normális emésztését, mivel a táplálék nem tud eljutni a gyomorba, hogy a macska szervezete lebontsa és felhasználja a tápanyagokat. Ennek eredményeképpen a megaoesophagusban szenvedő macskák alultápláltak lesznek, és fogyni kezdenek. Rossz testalkatuk, ápolatlan szőrzetük és alacsony energiaszintjük is lehet.

A súlygyarapodás elmaradása

A veleszületett megaoesophagusban szenvedő cicák – ami azt jelenti, hogy az állapot születésüktől fogva jelen van – nem fognak normálisan hízni más, hasonló korú cicákhoz képest. Előfordulhat, hogy kisebbnek tűnnek, mint a többi alomtestvér, vagy gyengék és soványak.

Orrváladékozás

Az orrváladékozás jelen lehet, ha fertőzés vagy gyulladás lép fel az orrmelléküregekben. Ennek oka lehet a légúti fertőzésekhez és tüdőgyulladáshoz vezető regurgitáció, valamint az általános rossz egészségi állapotuk, ami fogékonyabbá teszi őket a fertőző betegségekre. A macskák tüsszöghetnek, köhöghetnek és/vagy tartós orrváladékuk lehet.

Láz

Az aspirációs tüdőgyulladásban szenvedő macskáknak a fertőzés miatt lázuk lehet. A láz tünetei közé tartozik az alacsony energiaszint, a mozgás- és interakcióképtelenség, az étvágytalanság és a bujkálás.

Gégedudor a torokban

A táplálék összegyűlhet a nyelőcsőben, ami a nyakon puffadt vagy duzzadt megjelenést okozhat. Ez csak ritkán figyelhető meg, és leginkább a nyak alsó részén, közel a váll találkozásához, az úgynevezett mellkasi bemenethez figyelhető meg.

A Megaesophagus okai

A Megaesophagust vagy veleszületett, vagy szerzett állapotok okozzák. A veleszületett állapotok már születéskor jelen vannak, öröklődhetnek, és általában fiatal cicáknál jelentkeznek. Ezek az állapotok gyakran akkor válnak a legnyilvánvalóbbá, amikor a cicákat elválasztják és elkezdenek szilárd táplálékot fogyasztani.1

A szerzett állapotok leggyakrabban később alakulnak ki a fiatal és felnőtt macskáknál. A megaoesophagus lehet idiopátiás is, ami azt jelenti, hogy az állapot kialakul, de az oka nem ismert.

Az okok közé tartoznak:

• Kóros idegműködés a nyelőcső egy részében (vagy egészében) és/vagy a nyelőcsőben lévő izmok kóros mozgása. A sziámi macskák hajlamosabbak lehetnek az öröklött okokra.
• Veleszületett érgyűrű-rendellenességek – a nyelőcsövet szűkítő rendellenes erek jelenléte3
• Idiopátiás – oka ismeretlen
• Elzáródás a nyelőcsőben-idegen test, tumor
• Nyelőcsőszűkület – bármi, ami hegesedést és/vagy a nyelőcső szűkületét okozza, befolyásolhatja a motilitást és megaesphagushoz vezethet.
• Gyulladás a nyelőcsőben
• Neuromuszkuláris rendellenességek – myasthenia gravis, tetanusz, botulizmus, glikogénraktározási betegségek.
• Autonóm idegrendszeri betegségek
• Izomgyulladást okozó fertőző betegségek
• Hypoadrenokorticizmus
• Tumorok
• Polipok
• Immun-mediált idegrendszeri betegségek
• Toxinok – ólom, szerves foszfátok, kígyóméreg, bizonyos gyógyszerek4

A macskák Megaesophagusának diagnosztizálása

Ha macskája a megaoesophagus tüneteit mutatja, állatorvosa teljes körű fizikális vizsgálatot végez, és további vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy azonosítható-e a kiváltó ok. Ezek a vizsgálatok a következők:

• Vérvizsgálat olyan rendellenességek, mint például endokrin betegségek, fertőzések és toxinok kimutatására.
• Speciális vizsgálatok olyan állapotok felmérésére, mint a myasthenia gravis.
• A mellkas és a nyak röntgenfelvételei – esetleg a röntgenfelvételeken látható folyadék felhasználásával, amelyet a macska lenyel, hogy több információt kapjon a nyelőcső szerkezetéről és mozgékonyságáról.
• Fluoroszkópia – egy folyamatos röntgenfelvétel, amely a nyelőcső mozgását mutatja.
• Endoszkópia – egy kamerát vezetnek le a nyelőcsőbe és a felső tápcsatornába, miközben a macska altatásban van.

Kezelés

Ha a megaesophagus kiváltó oka azonosítható, akkor azt kezelni kell. Az októl függően a specifikus kezelés magában foglalhat gyógyszeres vagy műtéti beavatkozást az állapot helyreállítására. Például a nyelőcsövet szűkítő rendellenes erek, az úgynevezett érgyűrűs anomáliák műtéttel kezelhetők. A kiváltó októl függetlenül a legtöbb macskának valószínűleg egész életen át tartó támogatásra lesz szüksége a megaesophagus tüneteinek kezeléséhez.

A megaoesophagus kezelése, akár ismert, akár ismeretlen az oka, támogató kezelést igényel, hogy segítsen a macskáknak enni, és csökkentse az olyan szövődmények kockázatát, mint a szívási tüdőgyulladás. A macskákat többszörös, kis adagokban, magas kalóriatartalmú tápszerrel kell etetni. Az ételtálakat meg kell emelni, hogy a macskák evés közben a hátsó lábukra álljanak. Ez a testhelyzet a gravitáció segítségével segíti a táplálék lefelé szállítását a gyomorba. A macskáknak az etetés után 30 percig megemelt helyzetben kell maradniuk. Ezt úgy érheti el, hogy a macskát felegyenesedve tartja a karjában vagy a válla fölött, vagy hordozókötélben hordozza.

Állatorvosa a nyelőcső mozgását fokozó gyógyszereket, a fertőzések kezelésére antibiotikumokat és savlekötő szereket is felírhat, ha a nyelőcsőben gyulladás van.

Prognózis a mega-nyelőcsővel rendelkező macskák esetében

A megaoesophagus prognózisa az alapbetegségtől és attól függ, hogy az kezelhető-e. Az olyan szövődmények, mint az aspirációs tüdőgyulladás, a kiszáradás és az alultápláltság rontják a prognózist. A veleszületett megaesophagus egyes formái javulhatnak az életkor előrehaladtával, de az idiopátiás megaesophagus általában rossz prognózissal rendelkezik, különösen, ha társuló szövődményekkel jár. Ha a kiváltó ok kezelhető és gyógyítható, a megaoesophagus tünetei megszűnhetnek. Más esetekben a macskák megaoesophagusa progresszív lehet, ami korai elhalálozáshoz vezethet.4

Hogyan előzhető meg a megaoesophagus

A megaoesophagus legtöbb oka nem megelőzhető, de néhány intézkedést meg lehet tenni a macskák megaoesophagusának egyes formáinak elkerülése érdekében.

• Ne tenyésszen olyan állatokat, amelyeknél a megaoesophagus öröklött okaira gyanakszanak.
• Előzze meg az idegen testek lenyelését – tartsa felszedve és elérhetetlen helyen a játékokat és egyéb tárgyakat, amelyeket a macska lenyelhet. Ha elzáródás gyanúja merül fel, azonnal forduljon állatorvoshoz.
• Ha a nyelőcső gyulladt, azonnal és agresszíven kezelje az állatorvos ajánlásai szerint.
• A nyelőcső sérülésének megelőzése érdekében a macskáknak a tabletta beadása után mindig adjon vizet fecskendőn keresztül, hogy a tabletta biztosan kiöblüljön a gyomorba.

Ha azt gyanítja, hogy kedvence beteg, azonnal hívja állatorvosát. Egészségügyi kérdésekben mindig forduljon állatorvosához, mivel ő vizsgálta meg kedvencét, ismeri a háziállat egészségügyi előzményeit, és a legjobb ajánlásokat tudja megtenni kedvence számára. A cikkek forrásai A Point Pet kizárólag kiváló minőségű forrásokat használ, beleértve a szakmailag lektorált tanulmányokat is, hogy alátámassza a cikkeinkben szereplő tényeket. Olvassa el szerkesztési folyamatunkat, hogy többet megtudjon arról, hogyan ellenőrizzük a tényeket, és hogyan tartjuk tartalmunkat pontosnak, megbízhatónak és megbízhatónak.

1. Pearson, LK. Az emésztőrendszer veleszületett és öröklött rendellenességei macskáknál. Merck Veterinary Manual, 2020. október

2. Downing, R, Hunter, T. A kutyámnál most diagnosztizálták a megaoesophagust. Mit jelent ez? VCA állatkórházak. Hozzáférés május 31, 2022.

3. Bascuñán A, Regier PJ, Case JB, et al. Érgyűrűs anomáliák macskákban: 20 eset (2000-2018). Vet Surg. 2020. 49(2):265-273

4. Eddlestone, Susan, et al. Megaoesophagus. Compendium, 2012. február; 34 (2). Hozzáférés május 31, 2022