A vérszegénység önmagában nem betegség, hanem inkább annak a jele, hogy valamilyen egészségügyi probléma áll a háttérben. Ez a vérzavar akkor jelentkezik, amikor az állat vörösvérsejtszáma a normálisnál alacsonyabbra csökken. Ez a csökkenés származhat vérveszteségből, a termelt vörösvértestek számának csökkenéséből, vagy a szervezet által elpusztított vörösvértestek számának növekedéséből. Számos betegség és egészségügyi probléma okozhatja a macska vérszegénységét.
Mivel a vörösvérsejtek segítenek az oxigénnek a macska testében lévő sejtekhez és szövetekhez történő szállításában, ha a vörösvérsejtek száma gyorsan csökken vagy nagyon alacsony lesz, a macska az oxigénhiány jeleit mutatja, ami lehet letargia, sápadt íny, megnövekedett pulzusszám és légzési nehézség.
Bár a vérszegény macskák kilátásai az alapbetegségtől függenek, a legtöbb macska kezelés hatására felépül, és normális és boldog életet él.
Mi a vérszegénység?
A vérszegénység nemcsak a macskák, hanem a kutyák, az emberek és sok más állat gyakori vérzékenységi rendellenessége. Egy vérszegény macskának vagy más állatnak túl kevés vörösvértest kering a vérében, vagy túl kevés hemoglobin van a vörösvértestekben. A hemoglobin, egyfajta fehérje, a vörösvértestek azon összetevője, amely az oxigénhez kötődik, és elszállítja azt a sejtekhez az egész testben.
A macskák vérszegénysége általában két nagy kategóriára osztható: regeneratív és nem regeneratív. A regeneratív típusú vérszegénységben a vörösvértestek elvesznek vagy elpusztulnak. A nem regeneratív típusú vérszegénységben a vörösvértestek termelődése el van nyomva. A vérszegénység mindkét kategóriájának számos kiváltó oka van.1
A vérszegénység tünetei macskáknál
A vérszegénység tünetei a problémát okozó alapproblémától függően változhatnak, de van néhány általános tünet, amire figyelni kell. A macskák hosszú távú vérszegénységének két leggyakoribb jele a letargia – észre fogja venni, hogy macskája a szokásosnál fáradtabbnak tűnik, vagy nem érdeklik olyan dolgok, amelyeket korábban szívesen csinált -, valamint a sápadt íny.
Tünetek
- Sápadt íny
- Megnövekedett pulzusszám
- Fokozott légzésszám
- Letargia (túlzott álmosság)
- Gyengeség
- Csökkent étvágy
- Fokozott vízfogyasztás
- Összeomlás
Ha bepillantunk vérszegény macskánk szájába, valószínűleg észrevesszük, hogy ínye a normálisnál sápadtabb, és szinte fehérnek tűnhet. Ez a vörösvértestek hiányának köszönhető.
A vérszegény macska szívverése is megnő, hogy oxigént juttasson el a sejtekhez, amelyeknek szükségük van rá. Előfordulhat, hogy a macska légzésszámát is felgyorsítja, hogy több oxigént juttasson a szervezetébe. Valószínűleg kedvence letargikusnak tűnik, és nem lesz annyira érdekelt a játékban, az ápolásban vagy a szocializációban, mint máskor, mivel a csökkent oxigénszint miatt az izmok a normálisnál gyengébbek.
Néhány macska étvágytalan is, amikor vérszegény, és többet iszik, hogy pótolja az elvesztett vérmennyiséget. Súlyos esetekben, amikor a macska sok vért veszített, előfordulhat, hogy nem tud mozogni, vagy az agy oxigénhiánya miatt nem reagál.
Ha macskája a fenti tünetek bármelyikét mutatja, azonnal állatorvosnak kell megvizsgálnia.
A vérszegénység okai
A keringő vörösvértestek szokásos élettartama mindössze két hónap, ezért a macska szervezetének folyamatosan új vörösvértesteket kell termelnie, hogy a régieket pótolja.2 A vérszegénység különböző okait aszerint csoportosítják, hogy a vérszegénység regeneratív-e, vagyis az alapbetegség miatt a vörösvértestek gyorsabban vesznek el vagy pusztulnak el, mint ahogyan pótolni tudják őket, vagy nem regeneratív, vagyis az alapbetegség elnyomja az új vörösvértestek normális termelődését.
A regeneratív vérszegénység okai
- Vérvesztés: Ez külsőleg vagy belsőleg következhet be. Vérvesztést okozhat trauma vagy súlyos sérülés (például elütés), vérszívó paraziták (beleértve a bolhákat, tetveket és horogférgeket), gyomorfekély és daganatok.
- Hemolízis: A szervezet idő előtt elpusztítja a vörösvértesteket. Ennek oka általában egy autoimmun betegség, az immunmediált hemolitikus anémia, amelyben a macska saját vörösvértestjeivel szemben antitesteket fejleszt.3
- Toxinok: Számos toxin okozhatja a vörösvértestek pusztulását. Az aszpirin és más vérhígító fájdalomcsillapítók, bizonyos antibiotikumok, mérgező növények, nehézfémek, sőt bizonyos ételek is vérszegénységet okozhatnak a macskában, ha véletlenül lenyeli őket.1
- Fertőzések: Számos olyan, baktériumok és vírusok által okozott fertőző betegség van, amelynek tünete a vérszegénység. A hemobartonella az egyik ilyen bakteriális betegség. A macska leukémiavírus (FeLV) és a macska immunhiány vírus (FIV) a vérszegénység gyakori vírusos okai.1 Bizonyos paraziták is okozhatnak vérszegénységet.
- Genetikai betegségek: A vérszegénység egyes típusai öröklődhetnek. Az abesszíniai és a szomáliai fajtákról ismert, hogy egy enzimhiány miatt kialakul a vérszegénység egy speciális típusa.1
A nem regeneratív vérszegénység okai
- Rossz táplálkozás: A rendkívül rossz táplálkozás vagy éhezés olyan tápanyaghiányhoz vezethet, amely vérszegénységet eredményez.
- Krónikus betegségek: A máj, a mellékvese vagy a pajzsmirigy betegségei, valamint bizonyos rákos megbetegedések mind okozhatnak vérszegénységet. Ezek a betegségek gyulladást okoznak, és ez a gyulladás csökkentheti a szervezet azon képességét, hogy több vörösvértestet termeljen. Ez a vérszegénység leggyakoribb típusa az állatoknál.1
- Vesebetegség: Az eritropoetin nevű hormon serkenti a szervezetet, hogy új vörösvértesteket termeljen. Ezt a hormont a vesék állítják elő. A vesebetegség csökkenti a vesék által termelni képes eritropoetin mennyiségét, és ez a macskák vérszegénységének másik nagyon gyakori oka. Az előrehaladott vesebetegségben szenvedő macskák akár 65 százalékának vérszegénysége van. 3
- Csontvelőbetegségek: A csontvelő új vérsejteket termel, vörös és fehér vérsejteket egyaránt. A csontvelőt érintő bármely betegség vérszegénységet okozhat azáltal, hogy elnyomja a csontvelő azon képességét, hogy új, egészséges vörösvértesteket hozzon létre. A macskák leggyakoribb, a csontvelőt érintő betegségei a rák, a macskaleukémia vírus és a macskák immunhiányos vírusa.3
Hogyan diagnosztizálják az állatorvosok a macskák vérszegénységét
A macskák vérszegénységének diagnózisa meglehetősen egyszerű. A teljes vérképnek (CBC) nevezett vérvizsgálat az értékeléshez használt alapvető vizsgálat. A teljes vérképnek több összetevője van. Az egyik a fehérvérsejtek száma, amely hasznos lehet a fertőzések diagnosztizálásában. Azonban a vörösvértesteket értékelő vizsgálatok a legérdekesebbek, ha a macskának vérszegénységre utaló tünetei vannak.
Hematokrit: A CBC egyik összetevője a hematokrit, amely azt méri, hogy a vérminta térfogatának hány százalékát teszik ki a vörösvértestek. Normális esetben ennek 25-45 százalék körül kell lennie, bár a különböző laboratóriumok kissé eltérő tartományokat adhatnak meg. Ha a hematokrit 25 százalék alatt van, akkor a vérszegénység diagnózisát kell felállítani.2
Vörösvérsejtszám: A vörösvérsejtszám egy másik CBC-összetevő, amelyet az állatorvos figyelembe fog venni. Ez a vörösvértestek tényleges mennyiségét méri a vérmintában. A macskák esetében a normális tartomány 6,1-11,9 x 106/µl. A vérszegény macskáknál alacsony az összes vörösvértest mennyisége.4
Hemoglobin: Ez a CBC másik fontos összetevője. Ez a vizsgálat azt méri, hogy mennyi hemoglobint tartalmaznak a vörösvértestek. Ez is általában alacsony egy vérszegény macskánál. A macskák esetében a tipikus normál tartomány 9-15,6 g/dl.4
További vérvizsgálatok: Állatorvosa valószínűleg más vérvizsgálatokat is elvégez, hogy ellenőrizze macskája általános egészségi állapotát, valamint speciális vizsgálatokat, hogy megállapítsa vagy kizárja a vesebetegséget és az olyan fertőző betegségeket, mint a macska leukémiavírus (FeLV) és a macska immunhiány vírus (FIV), mivel ezek a vírusok gyakran okozzák a vérszegénységet.
Székletvizsgálat: Gyakran végeznek székletvizsgálatot a belső vérveszteséget okozó bélparaziták ellenőrzése céljából is. Esetenként az állatorvos egy hosszú tűvel mintát vesz a csontvelőből, hogy megállapítsa, hogy a probléma a csontvelő rendellenességéből adódik-e.
Hogyan kezeljük a macskák vérszegénységét
Ha a macska vérszegénysége elég súlyos ahhoz, hogy életveszélyes legyen, általában sürgősségi vérátömlesztésre és kiegészítő oxigénre van szükség.2 Az enyhe vagy közepesen súlyos vérszegénységben szenvedő macskák esetében azonban a kezelés nem magára a vérszegénységre, hanem a problémát okozó alapbetegségre összpontosít. Állatorvosa fogja meghatározni a macskája konkrét állapotához szükséges kezelést.
A vérszegény macskák prognózisa
Mivel a vérszegénységnek nagyon sokféle kiváltó oka van, nehéz általánosítani a prognózist, de a legtöbb enyhe vérszegénységben szenvedő és egyszerű alapproblémákkal küzdő macska esetében a prognózis meglehetősen jó.2 A súlyos traumát szenvedett, vagy mérgeket lenyelt, rákos vagy késői stádiumban lévő vesebeteg macskák esetében azonban a prognózis sokkal súlyosabb.
Hogyan előzhető meg a vérszegénység
A vérszegénység számos betegség tünete, így a vérszegénység megelőzése nem mindig lehetséges, de van néhány konkrét dolog, amit megtehet, hogy csökkentse a kockázatot macskája számára.
- Használjon havonta olyan parazitamegelőző készítményt, amely elpusztítja a bolhákat, kullancsokat, tetveket és bélparazitákat.
- Tartsa macskáját zárt helyen, vagy csak közvetlen felügyelet mellett engedje ki a szabadba.
- Táplálja őket táplálkozásilag kiegyensúlyozott macskatáppal.
- Vizsgáltassa meg őket macskaleukémia és macskaimmunhiány vírusokra az állatorvos ajánlása szerint.
- Kerülje el a méreganyagokhoz való hozzáférést.
- Évente legalább egyszer vigye el macskáját állatorvosi vizsgálatra, és kövesse az állatorvos rutinszerű vérvizsgálatokra vonatkozó irányelveit.
