A pontyhimlő vagy koi himlő egy gyakori herpesz vírusfertőzés a díszhalaknál. Jellemzője a koi háti gerince, oldala és uszonyai mentén található megvastagodott hámszöveti kinövések. Ez egy viszonylag jóindulatú betegség, amely csak esztétikai elváltozásokat okoz, és nem befolyásolja a halak általános egészségi állapotát és élettartamát. Súlyos kitörések másodlagos bőrfertőzéseket eredményezhetnek, de ezek nagyon ritkák.
Mi a pontyhimlő?
A pontyhimlő a Cyprinid herpeszvírus-1 fizikai megnyilvánulása, amely a díszhalaknál gyakori vírus. Ez a vírus a koi egész testén rendellenes bőrkinövéseket eredményez, amelyek a hátgerincen, az oldalakon, az uszonyokon és a szájban koncentrálódnak. Ezek lehetnek nagyon enyhék vagy nagyon súlyosak, a halak egyéni stressz-szintjétől és immunrendszerének képességétől függően.
A pontyhimlő tünetei
- „Gyertyaviasz” elváltozások
- „Fagyosodás” a bőrön
- Az uszonyok megvastagodása, különösen a koponya szélén.
- Növekedések a száj körül/az orrban
Sok más halbetegséghez hasonlóan a pontyhimlő klinikai tünetei is hőmérsékletfüggőek. A pontyhimlő herpeszvírus által okozott bőrelváltozások gyakrabban fordulnak elő hűvös vízhőmérsékleten. Amikor a víz hőmérséklete melegebb, 60-70 Fahrenheit-fok körüli, a koi immunrendszere lényegesen aktívabb, és a bőrük forgalma is megnő. Ez minimalizálja vagy akár meg is szünteti a pontyhimlős elváltozásokat. Ez nem jelenti azt, hogy a vírus eltűnt, csak azt, hogy a vírus klinikai tünetei nincsenek jelen. A tünetek valószínűleg visszatérnek, amikor a víz szezonálisan lehűl.
Sok online fórumon javasolják a kóros plakkok sebészi eltávolítását, de ez nem ajánlott. Nemcsak fájdalmas műtétnek teszi ki a halakat, amely másodlagos bakteriális fertőzéseket okozhat, de ez nem fogja megakadályozni az elváltozások visszatérését sem. Ha a vírus egyszer már megfertőzte a halakat, és klinikai tüneteket produkált, a fertőzés egy életre megmarad, még akkor is, ha a bőrelváltozások jönnek-mennek. Ismétlem, ez nem életveszélyes állapot, és a halak csak a fizikai megjelenésükben fognak változásokon átesni.
A pontyhimlő okai
A pontyhimlőt a Cyprinid herpeszvírus-11 herpeszvírus okozza. Ez a Koi Herpes Virus, Cyprinid herpesvirus-3 és az Aranyhal Hematopoietic Necrosis Virus, Cyprinid herpesvirus-2 unokatestvére. A többi herpeszvírushoz hasonlóan a vírus látens vagy hordozó állapotban van, amely az egyedben fennmarad anélkül, hogy külső klinikai tüneteket mutatna. A halak nagyon fiatalon megfertőződhetnek, és csak évek múlva mutatnak klinikai tüneteket. A másodlagos stressz aktiválhatja a látens fertőzést, bőrelváltozásokat okozhat, és közvetlen érintkezés vagy víz útján történő átvitel révén más halakat is megfertőzhet.
Ha a tóban egy halnál pontyhimlőt diagnosztizáltak, feltételezhető, hogy a tóban lévő összes többi hal potenciális hordozó. Egy fertőzött tóban ritkán fordul elő, hogy egyszerre egy vagy két halnál több mutat klinikai tüneteket, kivéve, ha számos potenciális stresszor, például rossz vízminőség van jelen.
Kimutatták, hogy az aranyhalak (Carassius auratus) hordozhatják a Koi Herpeszvírust2 , így fennáll a lehetősége, hogy a pontyhimlő hordozói is lehetnek. Az aranyhalak nem mutatják a KHV tüneteit, amikor hordozók, így lehetséges, hogy a pontyhimlőt is hordozhatják a fertőzött rendszerek között anélkül, hogy klinikai tüneteket mutatnának.
Kezelés
Mint minden más herpeszvírus, a látens vírusok is mélyen beássák magukat az idegszövetbe, így lehetetlenné téve eltávolításukat vagy kezelésüket. Mint minden faj esetében, a herpesz egy életre szól. Jelenleg nem áll rendelkezésre kezelés. A plakkok sebészi eltávolítása nem ajánlott, mivel azok csak visszanőnek.
A pontyhimlő tüneteit a víz hőmérsékletének emelésével enyhítheti. Ez lehetővé teszi, hogy a koi jobban leküzdje a betegséget, és a tünetek teljesen megszűnhetnek. Ez nem jelenti azt, hogy a vírus eltűnt a halakból, mivel az elváltozások visszatérnek, amikor a víz ismét lehűl.
Hogyan előzheti meg a pontyhimlőt
Mint minden fertőző halbetegség esetében, a megfelelő karanténprotokoll elengedhetetlen a halak egészségének és biztonságának biztosításához. A tavi halak sem kivételek, azonban nagyobb tartótartályra lesz szükségük. Ne higgye el a koi-kereskedőknek, hogy a halak megfelelő karanténban vannak. Kérdezzen rá konkrétan a protokolljukra, beleértve az időtartamot, a kezeléseket, a különböző beszállítóktól származó halak keverését, a tesztelést, és hogy konzultáltak-e víziállatorvossal. Ha vonakodnak kiadni ezeket az információkat, vásároljon máshol.
A pontyhimlőre vonatkozó tesztelés a víziállatorvoson keresztül elérhető az aktív tüneteket mutató halak esetében. Jelenleg nem áll rendelkezésre teszt a hordozói státuszra. Mivel ez egy nem halálos betegség, és a tünetek nagyon csekélyek, a koi-tulajdonosoknak nem kell túlzottan aggódniuk a pontyhimlő miatt. A víziállatorvosokkal folytatott megbeszélések alapján ez egy nagyon gyakori betegség, és egyes területeken ritka, hogy egy tó ne legyen pontyhimlővel fertőzött.
A pontyhimlő fertőző más halakra is?
Kimutatták, hogy más herpeszvírusokat más halak, például az aranyhalak is átvihetnek, de ezek a halak nem mutatnak egyéb klinikai tüneteket3. Mivel a pontyhimlő nem halálos betegség, egyelőre nem végeztek kutatásokat arra vonatkozóan, hogy más fajoknál létezik-e megerősített hordozói státusz.
A cikkek forrásai A Point Pet kizárólag kiváló minőségű forrásokat használ, beleértve a szakmailag lektorált tanulmányokat is, hogy alátámassza a cikkeinkben szereplő tényeket. Olvassa el szerkesztési folyamatunkat, hogy többet megtudjon arról, hogyan ellenőrizzük a tényeket, és hogyan tartjuk tartalmunkat pontosnak, megbízhatónak és megbízhatónak.
-
Calle, Paul P., Tracey McNamara és Yvonne Kress. „Herpeszvírussal összefüggő papillómák koi pontyokban (Cyprinus carpio)”. Journal of zoo and wildlife medicine (1999): 165-169.
-
Hedrick RP, Waltzek TB, McDowell TS. (2006). „Koi pontyok, közönséges pontyok, aranyhalak és aranyhal x közönséges ponty hibridek fogékonysága a Cyprinid herpeszvírus 2 és Cyprinid herpeszvírus 3 iránt”. Journal of Aquatic Animal Health 18:26-34.
-
Hedrick RP, Waltzek TB, McDowell TS. (2006). „Koi pontyok, közönséges pontyok, aranyhalak és aranyhal x közönséges ponty hibridek fogékonysága a Cyprinid herpeszvírus 2 és Cyprinid herpeszvírus 3 iránt.” Journal of Aquatic Animal Health 18:26-34.
