A halak a kopoltyúikon keresztül ammóniát választanak ki nitrogéntartalmú salakanyagként. A mérgező ammóniát az akváriumban lévő hasznos baktériumok nitritté alakítják át, amely szintén mérgező a halak számára. Szerencsére egy teljesen ciklikusan működő akváriumban más baktériumok a nitritet ártalmatlan nitráttá alakítják. Az új akváriumokban azonban, ahol a baktériumpopuláció nem nőtt meg kellőképpen ahhoz, hogy az akváriumban lévő halak hulladékát méregtelenítse, az ammónia gyorsan mérgező szintre emelkedhet.1
A nitritmérgezés szorosan követi az emelkedett ammóniát, mint az akváriumi halak egyik fő gyilkosa.1 Amikor már azt hiszi, hogy megmenekült, miután a halai felét elvesztette ammóniamérgezés miatt, a nitritszint megemelkedik, és újra veszélybe sodorja a halakat. Bármikor, amikor az ammónia szintje megemelkedik, a nitrit szintje is hamarosan emelkedik. A nitritmérgezés elkerülése érdekében vizsgálja meg a vizet, amikor új akváriumot hoz létre, amikor új halakat tesz a már meglévő akváriumba, amikor a szűrő áramellátás vagy mechanikai hiba miatt meghibásodik, és amikor beteg halakat gyógyszerez.
- Nevek: Barna vérbetegség, nitritmérgezés
- Betegségtípus: Környezeti
- Ok / organizmus: Nitrit
Tünetek
- A halak a víz felszínén levegő után kapkodnak
- A halak a vízkivezetések közelében lógnak
- A halak kedvetlenek
- Barna kopoltyú
- Gyors kopoltyúmozgás
A nitritmérgezést „barna vérbetegségnek” is nevezik, mivel a vér a methemoglobin megnövekedésétől barnává válik. A methemoglobin azonban komolyabb problémát okoz, mint a vér színének megváltoztatása. Képtelenné teszi a vért az oxigén szállítására, és a halak szó szerint megfulladhatnak, még akkor is, ha a vízben bőséges oxigén van jelen.2
A különböző halfajok különböző nitritszinteket tolerálnak. Egyes halak egyszerűen csak kedvetlenek, míg mások hirtelen elpusztulhatnak a betegség nyilvánvaló jelei nélkül. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a víz felszínén való zihálás, a vízkivezetések közelében való lógás, a kopoltyúk gyors mozgása és a kopoltyúk színének megváltozása a normál rózsaszínről sötétbarnára.
Azok a halak, amelyek hosszú ideig még alacsony nitritszintnek is ki vannak téve, károsodást szenvednek az immunrendszerükben, és hajlamosak a másodlagos betegségekre, például az ichre, az uszonyrothadásra és a bakteriális fertőzésekre3. A methemoglobinszint növekedésével a máj, a kopoltyúk és a vérsejtek károsodnak. Ha nem kezelik, az érintett halak végül elpusztulnak az oxigénhiány és/vagy a másodlagos betegségek miatt.
A nitritmérgezés kezelése
- Nagy vízcsere
- Akváriumi só (nátrium-klorid) vagy tengeri sókeverék hozzáadása.
- Az etetés csökkentése
- Növelje a levegőztetést
Először végezzen vízcserét klórmentesített vízzel a nitritszint csökkentése érdekében. Fél uncia (1 evőkanál) só hozzáadása gallon vízenként megakadályozza a methemoglobin mérgezést azáltal, hogy gátolja a nitrit felszívódását a hal kopoltyúin keresztül. Bármilyen akváriumi só vagy tengeri sókeverék használható. Ne használjon jódozott konyhasót. A levegőztetést fokozni kell, hogy a vízben elegendő oxigén telítettséget biztosítsunk. Az etetést csökkenteni kell, és nem szabad új halakat hozzáadni az akváriumhoz, amíg az ammónia- és nitritszint nem csökken nullára. Ez csökkenti a felesleges ammónia képződését, amely nitritté alakul át. Kritikus fontosságú a napi tesztelés és kezelés folytatása, amíg a nitritszint nullára nem csökken.
Tippek a megelőzéshez
- Lassan töltse fel az új akváriumokat
- Tápláljon takarékosan, és távolítsa el az el nem fogyasztott táplálékot
- Rendszeres vízcsere
- Rendszeres vízvizsgálat a problémák korai észlelése érdekében
A halpusztulás elkerülésének kulcsa a nitritszint szélsőséges megugrásának és tartós emelkedésének elkerülése. Ha új akváriumot indítunk, kezdetben csak néhány halat tegyünk bele, és ne tegyünk bele több halat, amíg az akvárium teljesen ciklikus nem lesz. Így a hasznos baktériumok populációja növekedni fog, ahogy a halak által termelt ammónia szintje növekszik. Egy már kialakított akváriumban egyszerre csak néhány új halat adjunk hozzá, és kerüljük a túltelepítést.1
Kis mennyiségű táplálékot etessen a halakkal, és távolítsa el az öt percen belül el nem fogyasztott táplálékot. Hetente tisztítsa meg az akváriumot, ügyelve az elhalt növények és egyéb törmelékek eltávolítására. Legalább kéthetente végezzen részleges vízcserét, kis, erősen telepített akváriumokban gyakrabban. Mindig vizsgálja meg a vizet nitritre, miután ammóniacsúcs történt, mivel később nitritnövekedés következik be. A biofilterben lévő hasznos baktériumok a nitritet végül ártalmatlan nitráttá alakítják, de ezt is el kell távolítani az időszakos részleges vízcserékkel.
